Tények és tévhitek az ételérzékenységgel, ételallergiával kapcsolatban
Manapság egyre többen küzdenek valamilyen ételintoleranciával, ételallergiával és esznek valamilyen allergén(ek)től mentesen. Sokan ezt csak egyféle mai divatnak, hóbortnak tartják. Valójában azonban folyamatosan nő a valamilyen ételérzékenységgel küzdő emberek száma. Sokszor ez már egészen kicsi gyermekkorban megjelenik, de a kor előre haladtával az emésztőrendszer beérik és egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek tüneteket okozhatnak.
Melyek a leggyakoribb allergének, amelyek allergiás reakciót vagy ételérzékenységet okozhatnak?
A leggyakoribb allergének talán a tejfehérje (alfa- és béta-laktoglobulin, kazein) és a tojás (olykor csak a tojásfehérje okoz gondot), de komoly problémát okozhat a mogyoró, diófélék, glutén, búza, szójafehérje, rákfélék, halak. Allergiás reakciót válthatnak ki továbbá: marha- csirke és sertéshús, alma, eper, őszibarack, dinnye, citrusfélék, zeller, paradicsom, hüvelyesek.
Ételérzékenységet válthat ki többek között a laktóz (tejcukor), glutén, fruktóz (gyümölcscukor), hisztamin (például felvágottakban, nem friss ételekben, eperben, káposztában, paradicsomban, kakaóban), adalékanyagok (benzoesav, aszpartám, aceszulfám-K, szorbit)
Melyek a leggyakoribb tévhitek?
Az ételallergia és az ételérzékenység ugyanaz
A kettő közötti különbségről már részletesebben írtunk a Zöld Újság tavaly októberi számában, mely már olvasható a Zöld Újság honlapján is, de a vegabonshop.hu weboldalunkon is elolvashatja a kedves Olvasó. A kettő valóban hasonló tüneteket okozhat, viszont a két állapot egészen más eredetű. Ételallergia esetén az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója áll a háttérben. Már egészen kis mennyiségű elfogyasztott étel ellen is a szervezet ellenanyagot kezd el termelni, akár életveszélyes állapotot is okozva. Ételintolerancia esetén általában a bélrendszer működési zavara felelős a tünetekért. Egyes tápanyagokat nem tud megfelelően lebontani. Ennek hátterében bizonyos enzimek hiánya, csökkent vagy megszűnt aktivitása is állhat. Leggyakoribb a laktózintolerancia, a fruktózintolerancia és a hisztaminintolerancia. Bizonyos vírusos hasmenéses megbetegedések vagy antibiotikum kúra után is átmenetileg kialakulhat egyes ételekkel szemben intolerancia, de a bélflóra regenerálódása után ez megszűnik.
A kis mennyiségből nem lehet baj avagy mi a helyzet a nyomokban tartalmazhat jelölésű termékekkel?
Gyakori tévhit, hogy kis mennyiségben elfogyasztva az adott ételt, nem lehet semmi baj. A valódi ételallergia esetén azonban ahogy az előbb is írtuk, már egészen kis mennyiség is komoly allergiás reakciót provokálhat. Nekik a „nyomokban tartalmazhat” jelölésű ételeket is kerülniük kell. Ezzel szemben általában egy ételintoleránsnak a „nyomokban tartalmazhat”, de még a „nyomokban tartalmaz” jelölésű termékek sem feltétlenül okoznak tüneteket. Egyéni tolerancia kérdése, hogy tolerálják-e ezeket a termékeket. A „ nyomokban tartalmazhat” jelölés azt jelzi, hogy a terméket olyan üzemben állítják elő, ahol érintkezhet a feltüntetett anyagokkal.
Ehhez kapcsolódik az a gyakori probléma is az éttermekben, hogy az adott étel például hivatalosan nem tartalmazna allergént, de nem figyelnek az előállítás során és az étel allergénnel szennyeződik. Például a krumplit olyan olajban sütik, amelyben tojásos rántott ételt is sütnek, így egy tojásallergiásnál már reakciót okozhat vagy abban sütik a gluténmentest, amiben korábban a gluténos ételt.
Laktózmentes = tejmentes?
Annak ellenére, hogy egyre több embert érint, még mindig sokszor keverik a kettőt, olykor kész termékeken is tévesen van jelölve. A laktózmentes egyáltalán nem egyenlő a tejmentessel. A laktóz az tejcukor, a laktózérzékenységért a laktáz enzim hiánya a felelős, míg a tejallergiát a tejfehérjével szembeni kóros immunreakció okozza. A laktóz csak a tej egyik alkotóeleme, ezért attól, hogy valami laktózmentes, a tejallergiásoknak nem jó, hiszen kazein és egyéb allergének vannak benne.
A vegán = tejmentes?
Szintén gyakori tévhit, hogy ami vegán, az biztosan tejmentes. A vegán termékek valóban tej- és tojás nélkül készülnek, viszont ha nyomokban tartalmazhatnak tejet vagy tojást vagy nem 100% vegán felirat van rajtuk, akkor a tej- és tojásallergiásoknál okozhatnak tüneteket.
A zab és a köles gluténérzékenyeknél nem okozhat gondot.
A tévhit onnan ered, hogy alapvetően a zab és a köles is gluténmentes. Azt viszont sokan nem tudják, hogy mindkettő lehet gluténnal szennyezett, így a cöliákiások számára csak az a zab és köles termék fogyasztható, amin szerepel a gluténmentes felirat.
Az ételallergia vagy az ételintolerancia gyógyszerrel kezelhető.
Sem az ételallergia, sem pedig az ételintolerancia nem gyógyítható gyógyszerrel. Tejcukorérzékenyeknél a laktáz enzim pótlása segíthet megelőzni a tünetek megjelenését, de a betegséget nem gyógyítja meg.
A kecsketej fogyasztható tejallergiásnál.
Sokszor felmerül, hogy a tejallergiások ehetnek kecsketejet és abból készült sajtot, de ez tévhit. Egy tejérzékenynek minden állati eredetű tej tilos!
A fürjtojás nem okoz gondot egy tojásérzékenynél.
A kecsketejhez hasonlóan ez is tévhit. Mindegy milyen tojás, a tojásérzékenynél tüneteket fog okozni.
Ételallergiásan élni bár egyre könnyebb, de még mindig folyamatosan résen kell lenni. Egyre több alapanyag és késztermék elérhető részükre a vegabonshop.hu webáruházunkban is, ahol allergénszűrő is segíti a „nyomokban tartalmazhat” jelölésű termékek kiszűrését. Szívesen segítünk is. Keressen minket bizalommal az info@vegabonshop.hu email címen vagy Facebook oldalunkon: www.facebook.hu/vegabonshop.hu